A Bűnbánat imája egy ima a keresztény hagyományban, különösen a római katolicizmuson belül, amelyet a bűnök miatti bánat kifejezésére és Isten bocsánatának keresésére használnak. Eredete a korai egyházra nyúlik vissza, ahol a hívek felismerték a bűnbánat szükségességét az imában. Bár a pontos megfogalmazás fejlődött, célja mélyen gyökerezik a keresztény tanításokban a bűnbánat (őszinte megbánás) fontosságáról, mint az Istenhez való kibékülés útjáról. Az imát jellemzően a Bűnbánat szentsége (gyónás) alatt mondják, ahol a bűnbánó bevallja bűneit egy papnak, kifejezi megbánását, és bocsánatot kér. Ezt az imát privát imák során is lehet mondani, amikor Isten irgalmát keresik. A Bűnbánat imája jelentős spirituális fontossággal bír, mivel megtestesíti a bűnbánat alapvető elemeit: a bűnök elismerését, az őszinte bánatot és az elhatározást, hogy elkerüljük a jövőbeli bűnöket. Ez az ima emlékezteti a hívőket Isten végtelen irgalmára és a keresztény felelősségre, hogy törekedjenek a szentségre.